Locsolóversek

Locsolóversek

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.

Napsütötte szép tájakon
jöttem végig az utakon.
Felém hajolt sok-sok virág,
rózsavizük osztogatták.
Megöntözlek most itt véle,
piros tojást kérek érte.

Én apró gyerek vagyok,
locsolkodni akarok.
Van tojás, vagy nincs,
jó lesz a forint.

Tarka réten jártam, sok virágot láttam,
illatukat egy kis üvegbe bezártam
ez a kis üvegcse itt lapul most nálam
engedd meg hogy frizurádat vele eltaláljam.

Sivatagban él a teve, locsolkodni jöttem, he-he.

Locsolkodni vicces dolog,
mert ilyenkor vödröt fogok,
hideg vízzel megtöltöm,
a lányok fejére öntöm!
Veled ilyet nem teszek,
Inkább kölnit veszek.
Szabad-e locsolni?

Van nálam egy kis pacsuli
Leloccsintom magát,
Ha egy kicsi mázlija van,
Túléli a szagát.

Napsütötte szép tájakon,
Jöttem végig az utakon.
Fölém hajolt sok kis virág,
Rózsavizük osztogatták.
Megöntözlek most itt véle,
Piros tojást kérek érte.

Itt a Húsvét, eljött végre,
a szép lányok örömére,
mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát szép virágom,
a locsolásért tojást várok!

Én még apró legény vagyok, hosszú verset nem tudok,
nem akarok megjegyezni sok bonyolult mondatot.
Elég, hogyha annyit mondok: jó szándékkal jöttem én.
Szép virágszál! Megöntözhet ez az apró kislegény?

Zöld erdőben jártam,
két őzikét láttam,
az egyik kacsintott,
ide a forintot!

Ajtó mögött állok,
Piros tojást várok.
Ha nem adtok, lányok,
Estig is itt állok!

Mosolyog a napsugár,
mosolyog az ég is,
locsolkodok, tojást kapok,
s mosolygok majd én is.

E szép házba nyitottam,
Nefelejcset találtam.
Nem hagyhatom hervadni,
Meg szabad-e locsolni?

Tapsifüles nyuszikának
Nagyon sok a dolga,
Piros tojást, hímes tojást
Szerteszéjjel hordja.
Hordjad kis nyuszikám,
Kéket is tarkát is,
Locsolásért kosaramba
Belefér még száz is!

Azért, amiért kicsi vagyok,
Verset mondok, mint a nagyok.
Mondókámat megtanultam,
Locsolómat is elhoztam.
Azért, mert én kicsi vagyok,
Piros tojást én is kapok.

Locsolómban kölni víz, öntöm minden nőre,
Azért arra vigyázok, ne szédülj el tőle.
Versemen a lányok nem csak nevetnek,
locsolásért pénz is jár a gyereknek

Hol kitérek, hol betérek,
Mindenhol egy tojást kérek.
Ha nem adnak visszatérek,
Nagymamámtól kettőt kérek

Én csak erre jártam,
egy szép kislányt megláttam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
szabad-e meglocsolni?

Csörög a szarka,
Billeg a farka.
Azt hallottam a városban:
A tojás is tarka.
Befestették tarkára,
Egy kisfiú számára.
Adjátok a kezembe,
Hadd tegyem a zsebembe!

Szomjasak a virágok
hervadoznak a lányok.
Jöttem gyorsan locsolni,
lányok között forogni.
Illatos a kölni víz,
tojásom is van már tíz.
Hogyha még egyet kapok,
akkor kicsit maradok!

Szuhanics Albert: Locsolkodó nyuszikák

Itt a húsvét reggele,
locsolkodni kellene.
Kukoríkú -, kakas szól,
nem jön jól, ha elalszol!

Öltözz gyorsan, nyuszikám,
vár rád a sok nyuszilány!
Késő este fekhettek,
piros tojást festettek.

Nőjön nagyra a leány,
ki itt lakik, valahány!
S kinek nincs még -, egy évre
legyen tucat testvére!

Kiscsibe ezer legyen,
száz barika bégessen!
Nem kérünk mi semmi mást,
csak néhány piros tojást!

No meg sonkát, bort, sütit,
s máris nyomunkat ütik,
rögvest tovább állanánk,
szomszédban is várnak ránk!

Az illatos nyúlhölgyek
lobogtatnak kendőket,
az van arra hímezve,
várunk rátok jövőre!

Szuhanics Albert: A locsolkodó nyuszik

Erdő mélyén száz nyuszika,
szól az ünnepi muzsika.
Készül a sok hímes tojás,
nyúlanyó szól: ne totojázz!

Azt bégetik a bárányok,
siessetek, nyuszilányok!
A faluban szól a kakas,
ébred a nagy csibecsapat!

Errefelé porzik az út,
jönnek már a nyuszifiúk.
Öröm csillog a szemükben,
kölni lapul a zsebükben.

Rakjatok ki finom sonkát,
sok süteményt, hímes tojást.
Fogadjátok illőn őket,
kik locsolnak nyuszinőket!

Traktáljátok mindet nagyon,
az sem baj, ha egész vagyon!
A húsvété a természet,
attól termékeny az élet!

Illatos lesz a hajatok,
viseljétek jól magatok!
El ne maradjon a puszi,
boldog legyen a sok nyuszi!

Igaz, hogy én Mókás vagyok,
a vágyaim mégis nagyok:
meglocsollak s cserébe
tojást tégy e tenyérbe!
Csak tojással be nem érem,
az ÁFA-val együtt kérem.

Van nálam egy kis pacsuli
Leloccsintom magát
Ha egy kicsi mázlija van
Szereti a szagát.

Zúg a traktor, szánt az eke.
Szép leányka, locsolhatok-e?

Egy gondolat bánt engemet. Elfeledtem a versemet.

Sivatagban él a teve,
locsolkodni jöttem, he-he.

Tavasz van, tavasz van!
Mosolyog az ég is,
adjanak egy ezrest,
mosolygok majd én is!

Verset kéne mondani mostan,
persze rögtön, itt, és nyomban.
Legyen benne nyúl és tojás,
kölnivíz meg egyebek,
hogy a versem hallgatói boldogok legyenek.
De ha már ezt felsoroltam,
a szót tovább minek is nyújtsam,
felteszem inkább a kérdést,
szabad-e locsolni?

Odakint az utcán,
Azt mondták a nagyok,
Hogy ebben a házban,
Hervadnak a csajok.
Én is mint az apám,
Szeretem a nőket,
Ezért jöttem meglocsolni őket.

Kelj fel párnáidról szép ibolyavirág,
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással.